Nélkülözhetetlen, kihagyhatatlan, kötelező....

Így lehet jellemezni Kim John Payne könyvét. Nélkülözhetetlen, mert sok szülőnek fogalma sincs, hogy mi a jó a gyerekének. Kihagyhatatlan, mert érthetően és követhetően leírja, hogyan lehet boldogabbá tenni gyermekünk mindennapjait. Kötelező, mert nagyon könnyű elveszíteni a fonalat a rengeteg lehetőség, a sok-sok tárgy, eszköz, játék, foglalkozás áradatában. Igen. Sok szülőnek fogalma sincs, mi kell a gyereknek. Nem azért, mert nem figyel rá, hanem ellenkezőleg. Nagyon is figyel. Áramlik az információ a tv-ből, a netről, hall az ember ezt-azt a terhesgondozáson, a játszótéren, óvodában, iskolában. Baba német, baba angol, baba ének, baba torna, baba masszázs, baba úszás, baba matek és olvasás. Aztán a szomszéd gyereke már jár karatéra, focizni, zenesuliba, nem is beszélve a német kurzusról. Igaz, hogy alig múlt négy éves, de megtehetik, jár és kész. Csakhogy kérdem én, miért? A gyermekeim születése előtt sem értettem, miért van erre szükség, amikor elolvastam a könyvet, világossá vált, hogy mindezt csak a "gyerekipar" generálta. Igaza van egy kedves pszichológus ismerősömnek, két nagy üzlet van a világon, a félelem és a gyerek.

De nem kell megijedni. A könyv sem azt mondja, és az én véleményem sem az, hogy márpedig a gyerek ne járjon sehova, semmilyen foglalkozásra, ott a játszótér és a kert. Egyáltalán nem erről van szó. Ami a legfontosabb, hogy a család egy bázis legyen. Egy támogató, meleg otthon, ahonnan indulva a gyermek megtalálja, ami számára valóban örömet okoz, amihez van érzéke, tehetsége, vagy csak valóban örömét leli benne.

A könyv fejezetről fejezetre segít a szülőnek "helyre tenni" a családi egyensúlyt, megtalálni az origót, rámutat a lényegre, a nyugodt, kiegyensúlyozott, harmonikus környezet szükségességére.

Hagyni kell a gyermekeket játék közben kibontakozni. Nem szükséges mindig irányítani. Ikreknél ez kicsit nehezebb, hiszen nagyon könnyen veszekedésbe fordul át a dolog. Azonban nem kell mindig igazságot tenni. Én magam is sokszor felpattanok dühömben, hogy ezek a kölykök csak veszekedni tudnak, és ha néha nem tudok azonnal berohanni, hogy igazságot tegyek (mert pl. nyakig benne vagyok a mosogatásban), mire beérnék, már szent a béke.

Hagyni kell, hogy a gyermek megtalálja azt az elfoglaltságot, amiben igazán örömét leli. Amikor megszűnik a külvilág, és képes valami olyat alkotni, amire a szülő is csodálattal néz. Hiszem, hogy ez bármi lehet. Abban kell támogatni a gyermeket, amiben ő szeretné. Ha ez a foci, akkor abban. Ha szereti, boldog tőle, netán tehetséges is, akkor miért ne? Mert abból nem lehet megélni? Dehogy nem! Kérdezzétek csak meg Dzsudzsákot. Ha az a klarinét, az szuper! CSapatmunka, kifinomult hallás, a komolyzene egyébként is nyugtat, fejleszt, a klarinét pedig elfér az ágy végében.

A területi napilapok gyakran hirdetnek babaszépségversenyt. Bélyegkép nagyságban leközlik a beküldött fotókat, az online felületen is meg lehet nézni, ott talán jobb minőségben, nagyobb méretben. A képekre lehet szavazni, aki a legtöbb szavazatot kapja, az nyer. Általában előfizetést, ajándékcsomagot, néha pénzjutalmat, vagy ingyen profi fotózást. Nem jön rosszul egy háztartásban sem egy-egy ajándékcsomag, a pénzről nem is beszélve.

Mégsem nevezném be egyik gyerekemet sem semmilyen szépségversenyre. Hogy miért? Egyszerű. Ezek a versenyek nem szólnak másról, mint hogy anyának és apának mennyi ismerőse van a facebookon, és abból hány az, akinek nincs hasonló korú gyereke (ha van, akkor ő is nevezi). Azok közül mennyi győzhető meg sok-sok e-maillel, hogy szavazzon. A szülő ezáltal reklámozza a napilapot, annak megnő a látogatottsága, és hurrá, többen látják az újságban, online felületen lévő reklámokat. A gyermek nem más, mint reklámközvetítő.

Egyébként pedig minden baba gyönyörű. Gyönyörű, mert tiszta szívű, ártatlan, jóakaratú. Még nincsenek "elrontva". Hogyan lehetne objektíven bármelyik babára azt mondani, hogy az szebb, mint a másik? Gyűjtsük be a nagyszülők, családtagok, barátok gratulációját, dicséretét, csodálatát és jól raktározzuk el. A szépség ne jelentsen ennél többet.

Ha tudom, hogy a gyerekeim szépek, számomra nyilván a legszebbek a világon, akkor nincs szükségem arra, hogy versenyen indítsam őket, elégedett vagyok anélkül is, hogy egy újságban egy felejthető napon szerepeljenek a srácaim. Nekik pedig nyilván nincs szükségük rá, és még csak a beleegyezésüket sem tudom kérni, hiszen babákról van szó. Tulajdonképpen a gyerekeim iránti tiszteletlenség lenne versenyeztetni őket a tudtuk nélkül. Nem, nem látom értelmét ezeknek a versenyeknek. Nem beszélve arról, hogy egész életükben versenyezniük kell. Az óvodában már sorversenyek vannak, általános iskolában nagyon korán kezdődik a ki ügyesebb, jobb, szebb, kinek van jobb ruhája, márkásabb cuccai. A versenyek, ezzel együtt a baba szépségversenyek is nem a saját képességeikhez mérik a gyerekeket, hanem másokéhoz. Túl korán.  Ha az én gyerekem nyer, az a többi anyukának esik rosszul, ha másé nyer, én leszek irigy. Még jó, hogy a babák ebből nem fognak fel semmit.

Később sem nevezném őket szépségversenyre. Egy kisgyermek (3-4-5 éves) még nem tudja felmérni egy ilyen program előnyeit, hátrányait. Ha nyernének, mindenki őket csodálná (kivéve persze a többi indulót és azok családtagjait), azt hinnék, tényleg ilyen sokat számít a szépség, a külsőség. Ha veszítenének, nemes egyszerűséggel azt hinnék, hogy csúnyák. Pedig nem így van, nincs olyan kisgyerek, aki csúnya. Mert még mindig nincs annyira "elrontva", hogy ne lássuk szépnek.

Az utcán sokszor megállítanak, szeretnék megnézni az ikreket. A fiamnak göndör haja van, a lányomé enyhén hullámos, inkább egyenes. Nagyon türelmes és elnéző ember vagyok, de "felmegy a pumpa", amikor azt mondja egy vadidegen járókelő, hogy "de kár, hogy a kislány nem göndör". Miért? Így nem ember? Hátránnyal indul talán az életben, mert nem göndör a haja? Olyan szép szemei vannak, hogy a tekintetével vallatni lehetne, attól a gyönyörűségtől minden bűnöző megbánná bűneit. Hogyan lehet ilyet mondani egy kisgyerekről, hogy de kár, hogy nem göndör a haja. Még jó, hogy nem érti, magyarázhatnám szegényemnek, hogy ő is ugyanolyan szép, mint a tesója, mert jólelkű, kedves, szeretetreméltó, és az sokkal fontosabb, mint az, hogy kinek milyen a haja.

Az amerikai típusú szépségversenyekre most nem térnék ki, azt hiszem, a véleményem kikövetkeztethető a fent leírtakból.

Azt javaslom minden kedves szülőnek, hogy mielőtt beküldi gyermeke fotóját egy-egy ilyen versenyre, vagy indítja bármilyen szépségversenyen, gondolja meg, valóban van értelme? Valóban annyit számít, ha nyer? Tényleg olyan sokat hozzáad a baba boldogságához az, ha megnyeri a versenyt, "legyűri" külső adottságaival, génjeivel a többi babát, kisgyereket? Tényleg ezt akarjuk mi szülők?

Nyilván, ha a tini lányom indulni akar egy szépségversenyen, nem állom útját és támogatom, vannak szakmák, ahol számítanak a gének, a szépség. Ha azok közül a szakmák közül szeretne választani, abban kell segítenem őt. Egy  tini már felfogja, hogy semmivel sem jobb ember, aki szebb. Csupán szebb. A szépségét használhatja. Más ember pedig az eszét használhatja. Attól még lehet boldog egy ember, hogy nem olyan kimagaslóan szép az arca, vagy nem olyan karcsú a dereka. Attól még lehet vonzó, és nagyon is szerethető.

Fórumokon nagyon sokan teszik fel a kérdést, mi az, amire szükség lesz a babák hazaérkezése után. Mivel ketten vannak (esetleg hárman, négyen), több eszközből, tárgyból, bútorból is kettő kell (vagy több). De azért nem olyan vészes a helyzet, mint amire a családfenntartó elsőre gondol. Az alábbi leírásban akad néhány tanács, amivel pénzt spórolhatnak az újdonsült szülők. Nekünk - kezdő szülők lévén - több dolog eszünkbe sem jutott, amíg nem kaptunk valakitől ajándékba (pl. babaolajat), vagy nem láttuk reklámozni.

A listát igyekszem folyamatosan bővíteni azzal, ami idő közben még felmerül.

bébifon - Abban az esetben, ha az alvó gyerekkel egy lakásban fogsz tartózkodni, erre nincs szükség. 1 évesek elmúltak a gyerekeink, és sosem volt bébifonunk. Két szobás lakásban lakunk, az alvó gyerekek mellett egyébként is csendben kell lenni, a legkisebb nyösszenést is meghallottuk. Ha nagyobb lakásban, vagy családi házban éltek, persze, akkor más a helyzet, ott nagyon is praktikus egy ilyen készülék. Ha koraszülöttek a babák, akkor valószínűleg szereztél be légzésfigyelőt, ha gond van, az jelez.

légzésfigyelő - Csak abban az esetben vettem volna, ha koraszülöttek lettek volna a gyerekeink. Mivel jó súllyal születtek, betöltve a 38. terhességi hetet, nem láttam értelmét, főleg úgy nem, hogy sokszor bejeleznek, pedig nincs is gond. Akkor mindenki felébred, egymást sem hagyják nyugodtan aludni, megijednek, megriadnak. Semmi értelme. A csecsemőknél egyébként is gyakran előfordul, hogy kimarad egy légvétel, elfelejtenek lélegezni egy pillanatra. Ez normális. De az ösztöneik működnek. Ha koraszülöttek a babák, akkor érdemes beszerezni, lehet kapni direkt ikrekhez valót, náluk nagyobb az esélye, hogy leáll a légzés.

cumisüveg sterilizáló - Felesleges rá költeni. De tényleg. Amit ki lehet főzni, azt főzd ki, amit nem lehet, azt fertőtlenítő folyadékkal mosd át. (bababoltokban nagy kiszerelésben lehet kapni fertőtlenítő folyadékot cumisüvegekhez, játékokhoz). Több cumisüveg sterilizálható mikrohullámú sütőben is. Csak még egy tárgy, ami helyet foglal, és fél éves koruk után alig használnád. Mi úgy 3 hónapos korukig hetente 2-3 alkalommal kifőztük a cumikat, cumisüvegeket, utána hetente egyszer. Fél éves koruk után pedig csak néha a cumikat kiveszem a cumisüvegből és kifőzöm. A játékokat pedig betegség idején átmosom forró vízzel. Az immunrendszernek erősödnie kell, fejlődnie. A védekező funkciót be kell kapcsolni. Amint először játszótérre visszük őket, lehetetlen megóvni minden bacitól, kosztól. Addigra olyan pöpec immunrendszer kell, hogy csak na!

bébiétel melegítő - Ez megint egy olyan eszköz, amit feleslegesnek tartok. Ha sokat utaztok, akkor hasznos lehet, de egyébként nem látom értelmét, hogy még egy konyhai eszköz foglalja a helyet az amúgy is szűkössé vált konyhában. Az a hami megmelegszik egy lábasban is.

hálózsák - Na, ez a halálom. Olvastam egyszer egy fórumban, hogy a kismama kérdezte, vigyen-e hálózsákot az augusztusban születő babának a kórházba, vagy kap ott. Az újszülött nem forog, nem rúgja le magáról a takarót. A hálózsák teljesen felesleges. Be kell takarni. Puha plédet terítettünk rájuk, sosem volt gond. A télen születő babákra sem kell. Még nem rúgják le, nem forognak. Nálunk a probléma most kezdődik, jön a tél, elmúltak egy évesek, forognak, mozognak, az egyik gyerek már heverőn alszik, kijön, amikor felébredt. Még keresem a megoldást a helyzetre. De addig, amíg nem forog, nem rúgja le magáról a takarót és nincs tél, a hálózsák felesleges.

cumisüveg - Ez kell, akkor is, ha annyi teje van az anyukának, ami elég a 2-3-4 babának. Az ikres kismamáknál nagyon ritka az, hogy mellszívó nélkül meglegyenek. Valószínűleg naponta többször is egyszerre kell a két-három gyereket etetni. Ha nincs segítség, akkor a tandemszoptatás nem biztonságos, ilyenkor a lefejt anyatejet kapja az egyik, a másik-harmadik szopizhat. Vagy a segítség cumisüvegből eteti az egyiket, a másik szopizhat.
Ha tápszer is a képbe jön, akkor adott a cumisüveg szerepe. Mi 6 db cumisüveget szereztünk be, sokat voltam egyedül, s bár majdnem 3 hónapos korukig tudtam szoptatni, nem volt elég tej a két babára. Viszont sokszor nem volt időm mosogatni két etetés között. Ilyenkor jól jött, hogy volt még tartalék cumisüveg. Az éjjeli etetéseknél is valószínű, hogy a mosogatás az utolsó, amire energiát szánnál. Szóval én azt mondom, fejenként három cumisüvegre van szükség. Használt is jó, úgyis kifőzi az ember, csak cumit kell hozzá venni.

kiságyra szerelhető pörgő-forgó játék - Nálunk nagyon bevált. Az első két-három hetet ki lehet húzni nélküle (nyilván többet is, ha nincs), de a babák első játéka lehet ez a kis zenélő, forgó játék. Az újszülött még alig lát, mozgása nagyon kezdetleges, viszont tölt már egy kis időt ébren az evéseken kívül is. Unalmas ám csak a fehér plafont bámulni. A zene kellemes, a kis játékokra pedig felfigyel a baba, még ha nem is látja tisztán, mosolyog, nyúlkál utánuk. Viszont nem kell semmi extra készülék. Az olcsóbb kategóriában is vannak nagy, kedves figurák, esetleg csak egy zenét játszik, az lehet unalmas, azonban nem fog egész nap szólni, és 3-4 hónap alatt a gyerekek úgyis "kinövik".

babafürdető, habfürdő, sampon, babaolaj - Fürdetőkrém teljesen megfelel, nem szárítja a babák bőrét, olcsó, praktikus, gyógyszertárban kapható, de receptre is felírja a gyerekorvos. Mi úgy használtuk a kis dobozosat, hogy a tetejére kevés vizet engedtünk, és elkevertük. Ahogy fogyott, mindig engedtünk hozzá vizet, ismét elkevertük. A szavatosságra figyelni kell. Egy éves korukig koszmó elleni sampont használtunk. Az egyik gyerek nagy hajjal született, nála már a legelejétől használtunk sampont, a másik baba ki is hullajtotta a babahaját, ő körülbelül fél éves korától használ sampont. Habfürdő felesleges, szárítja a bőrt, az újszülött még nem élvezi a fehér habot. Babaolaj szintén felesleges. Ha száraz a babák bőre, kis olivaolajjal át lehet kenni. Ha nagyon száraz, esetleg az egész testen vannak száraz foltok, akkor a háziorvos úgyis bőrgyógyászhoz irányítja a szülőt. Ha nincs a háttérben betegség, egyéb bőrprobléma, akkor a fürdetőkrém, amit a gyógyszertárban lehet kapni bőven elég, és megelőzi a bőrszárazságot is.

Ezt a blogot azért hoztam létre (nem volt egyszerű :-) ), hogy összegyűjtsem élményeinket, és azokat a praktikákat, melyekkel könnyebbé tesszük a nehéz helyzeteket, viccesebbé a bánatos pillanatokat, egyszerűbbé a mindennapokat. Mindezt azzal a reménnyel, hogy segítek másoknak, vagy csak mosolyt csalok az arcokra.

Nem tárok fel nagy titkot, ha elárulom, ikreink vannak. Az elmúlt egy évben a gyerekneveléssel kapcsolatban rengeteg olyan helyzet adódott, amit néhány konkrét tanács, vagy más ikres szülőtől ellesett praktika könnyebbé tett volna, egyszerűbbé, gördülékenyebbé. A babakocsi vásárlásától a kanállal való etetésig rengeteg helyzetet kell zsonglőrként, varázslóként megoldani. Ebben próbálok segíteni saját tapasztalataim, valamint ikres és nem ikres társaimtól hallott elbeszélések alapján.

Ez a blog tehát játékról, gyereknevelésről, gyermekek gondozásáról szól, mindarról, ami felmerülhet egy gyermekkel teli családban. :-).